Vers
Noha minden lehetséges módon leszögeztem, hogy verset azt nem, verset soha, nos, jó szórakozást.
Hallgassatok közben zenét. ez a zene.
*
Mit érzek, ha elhaladsz egy
kivilágított sírhalom mellett,
azért nem tudod, mert élve-halva
is élsz, míg én,
aki sajgó fejjel várom az
arkangyali lovat, és
vég-illatú rózsakoszorúmat a
nyakadba akasztanám,
ha nem szorulna már a keserű
hurok a hajadon szép fő
felett. Megölném az ölelésed,
hogy szétszórhassam a szerelmed,
de félek, ettől égnek a csonka
szárnyú angyalok, vérbe és Pokolba törten.
Ha a gyertyalángot égetné a
harmatos halál, a szörnyszagú pörben
üvöltné kihulló fényének bánatos
ódáját, de ugyan
győzhetne Prométheusz és a májevő
nagyvad átkos győzelme ellen?
Nézném a kezeid, érezném a
hangod, hallanám a színeid és vágynám,
keseregve, megváltott-szép
mosolyod, ha ugyan egyszer a tünékeny valóság
felfedné az arcod. Nem érteném az
ócska, bugyogó, rossz mecénások hamis tanácsát,
és a dermedtre élt ujjak nem
rángatnák álombéli képeim maguk és a föld alá.
Ha volna még jövőm, holnap benne
lennék.
Az utolsó sor felpofozott.
VálaszTörlés*Hannibal-arccal fagyasztott húst nyújt hűtésképp* és maww, köszönöm a hozzászólást ^.^
TörlésJelzők. Azok a jelzők. Csonka sorok. Vers. Te. Vers. Érted. Jó. Nagyon. Király.
VálaszTörlésGyönyörű. Ó, mondd, ugye még írsz ilyen csodákat? *epekedve tekint fel reád*
A zene meg mentve, mert én eddig miért nem hallottam ezt....?
Ó jaj. Ó jajaj. Csendesen ugrándozok tőled a kanapén, bizony.
TörlésHátizé. Igyekszem majd, nagyon, ígérem ^.^ *integet és boldog és köszikritika jaj*
Asbjorn, Asbjorn, igen, terjesszük :3