2014/04/28

Mások halála

Vers

Noha minden lehetséges módon leszögeztem, hogy verset azt nem, verset soha, nos, jó szórakozást.

Hallgassatok közben zenét. ez a zene.

*

Mit érzek, ha elhaladsz egy kivilágított sírhalom mellett,
azért nem tudod, mert élve-halva is élsz, míg én,
aki sajgó fejjel várom az arkangyali lovat,  és
vég-illatú rózsakoszorúmat a nyakadba akasztanám,
ha nem szorulna már a keserű hurok a hajadon szép fő

felett. Megölném az ölelésed, hogy szétszórhassam a szerelmed,
de félek, ettől égnek a csonka szárnyú angyalok, vérbe és Pokolba törten.
Ha a gyertyalángot égetné a harmatos halál, a szörnyszagú pörben
üvöltné kihulló fényének bánatos ódáját, de ugyan
győzhetne Prométheusz és a májevő nagyvad átkos győzelme ellen?

Nézném a kezeid, érezném a hangod, hallanám a színeid és vágynám,
keseregve, megváltott-szép mosolyod, ha ugyan egyszer a tünékeny valóság
felfedné az arcod. Nem érteném az ócska, bugyogó, rossz mecénások hamis tanácsát,
és a dermedtre élt ujjak nem rángatnák álombéli képeim maguk és a föld alá.

Ha volna még jövőm, holnap benne lennék.

4 megjegyzés:

  1. Az utolsó sor felpofozott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *Hannibal-arccal fagyasztott húst nyújt hűtésképp* és maww, köszönöm a hozzászólást ^.^

      Törlés
  2. Jelzők. Azok a jelzők. Csonka sorok. Vers. Te. Vers. Érted. Jó. Nagyon. Király.
    Gyönyörű. Ó, mondd, ugye még írsz ilyen csodákat? *epekedve tekint fel reád*

    A zene meg mentve, mert én eddig miért nem hallottam ezt....?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó jaj. Ó jajaj. Csendesen ugrándozok tőled a kanapén, bizony.
      Hátizé. Igyekszem majd, nagyon, ígérem ^.^ *integet és boldog és köszikritika jaj*
      Asbjorn, Asbjorn, igen, terjesszük :3

      Törlés